Alapszabály

 

 

 

 

 

A Magyarok Magyarországért Párt (MAMA)

alapszabálya

 

 

 

 

 

(a Megyei Elnökök Országos Gyűlése által elfogadott

szerkezetben)

 

 

 

 

 

I. FEJEZET

 

 

Alapvető rendelkezések

 

 

1.§

 

 

1. A párt neve: Magyarok Magyarországért Párt. A Magyarok Magyarországért Párt a Magyar Köztársaság Alkotmányának 3.§-a, illetve a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján működő politikai párt. A Magyarok Magyarországért Párt alapításának az időpontja: 2007. 05. 03.

 

2. A párt székhelye: 2375 Tatárszentgyörgy, Vitéz sor 6.

 

3. A Magyarok Magyarországért Párt önálló jogi személy. A párt szervezeti egységei nem önálló jogi személyek.

 

4. A Magyarok Magyarországért Párt nevének rövidítése: MAMA, megjelölése az Alapszabályban és egyéb szabályzatokban: „a párt”.

 

5. Országgyűlési és helyhatósági (önkormányzati) választások esetén a párt jogosult kizárólag a rövidített „MAMA" nevet használni.

 

6. A párt helyi és megyei szervezetei és szervei a Magyarok Magyarországért Párt megnevezést a településre illetve a megyére utaló megjelöléssel használják. (Pl. a Magyarok Magyarországért Párt Csömöri Alapszervezete – rövidítve: MAMA Csömöri Alapszervezete).

 

 

 

A párt célkitűzései

 

 

 

2. §

 

 

A párt célja az ország és a nemzet szolgálata a politikai életben, az általános emberi és nemzeti értékek alapján. Elsődleges célkitűzései közé tartozik a magyarság nemzeti, kulturális, környezeti örökségének a megőrzése és új nemzeti, kulturális és környezeti értékek teremtése, az ország versenyképességének a maximálása, és az országban élők életszínvonalának mielőbbi felzárkóztatása a fejlett Európai Uniós országokban élők életszínvonalához.

 

 

 

A párt címere és jelmondata

 

 

 

3. §

 

1. A Magyarok Magyarországért Párt címere zöld lobogón piros nyomtatott nagybetűkkel felírt MAMA felirat. A Párt hivatalos jelvényeként más szimbólum nem használható.

 

2. A párt jelmondata: „MAMA"

 

 

 

 

 

II. FEJEZET

 

 

 

A párt tagsága

 

 

 

A párt tagja

 

 

 

4.§

 

 

 

A párt tagja lehet minden cselekvőképes, választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki nem áll szabadságvesztés büntetés, ill. közügyektől eltiltó bírói ítélet hatálya alatt, aki elfogadja a párt célkitűzéseit és Alapszabályát, és akit belépési nyilatkozataalapján az erre illetékes pártszervezet az alapszabályi rendelkezések szerint a tagok sorába felvett.

 

 

 

A pártoló tag

 

 

 

5.§

 

 

 

1. A pártba pártoló tagként is be lehet lépni. A párttagság feltételeit a pártoló tagnál is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a pártoló tag nem magyar állampolgár, illetve hontalan is lehet.

 

2. A pártoló tag részt vehet a párt tagjai számára nyitott rendezvényeken, feladatok ellátását vállalhatja, de a párt tagjait megillető egyéb jogokat nem gyakorolhatja.

 

3. A tagsági viszony milyenségére való utalást (rendes tag, pártoló tag) a tagkönyvben, ennek hiányában a tagfelvételről szóló dokumentumban fel kell tüntetni.

 

 

 

 

 

A tagsági viszony feltételei és keletkezése

 

 

 

6.§

 

 

 

1. A belépési nyilatkozatot kitöltve, aláírtan kell formanyomtatványon az Alapszabályban rögzített módon benyújtani.

 

2. A tagsági viszony kezdete az országos tagnyilvántartásba történő regisztrálás napja. A regisztrációnak tartalmaznia kell a tag nevét és lakcímét, a tagjegyzékben szereplő sorszámát, a regisztráció időpontját, és hogy melyik helyi szervezetbe történt a tagfelvétel.

 

3. Az új tagot az Országos Elnökség veszi fel. Az Országos Elnökség a tagelvételről, illetve a kérelem elutasításáról saját hatáskörében dönt. Az Országos Elnökség veszi fel a tagjelölt belépési nyilatkozata alapján azt a személyt, aki a helyi szervezet illetékességi területén lakik vagy dolgozik, ettől azonban indokolt esetben el lehet tekinteni, megfelel a párttagságról, illetve a pártoló tagságról szóló paragrafusok feltételeinek.

 

4. A pártból kizárt tag a pártba csak akkor vehető fel újra, ha már nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.

 

 

 

 

 

A párttag jogai

 

 

 

7.§

 

 

 

1. A párt minden tagja – a jelen Alapszabályban foglalt kivételekkel – azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír.

 

2. A párttag jogosult:

 

  1. részt venni helyi szervezetének munkájában és a taggyűlések határozatainak a meghozatalában,

  2. bármely tisztség és testület tekintetében jelölt ajánlásra javaslatot tenni, illetve jelöltté válni,

  3. tájékoztatást kérni, javaslattal, indítvánnyal fordulni a párt bármely tisztségviselőjéhez illetve szervéhez, melyre a címzett 30 napon belül köteles válaszolni.

 

 

 

 

 

A párttag kötelezettségei

 

 

 

8. §

 

 

 

A párttag köteles:

 

  1. a párt munkájában aktívan részt venni,

  2. a pártban és a közéletben végzett tevékenysége során az Alapszabályban, a párt egyéb szabályzataiban írt szabályokat, és a pártszervek határozatait megtartani,

  3. a birtokában lévő vagy tudomására jutott párttitkokat megőrizni,

  4. tagsági díjat fizetni.

 

 

 

 

 

A párttag felelőssége

 

 

 

9.§

 

 

 

1. A párttag kötelezettségeinek megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait a Fegyelmi és Etikai Szabályzat állapítja meg.

 

2. Ha a párttag a pártnak vagy a párt jogi személyiséggel bíró szervezetének kárt okoz, kártérítési felelősségére a Polgári Törvénykönyv, munkaviszony esetén a Munka Törvénykönyve az irányadó.

 

 

 

 

 

A tagsági viszony szüneteltetése

 

 

 

10. §

 

 

 

1. A tag kérésre az Országos Elnökség a kérelmező tag párttagságát szüneteltetni.

 

2. A párttagság szüneteltetésének időtartama alatt a pártagságból származó jogok nem illetik meg, az abból származó kötelezettségek nem terhelik a pártagságát szüneteltető személyt.

 

 

 

 

 

A tagsági viszony megszűnése

 

 

 

11. §

 

 

 

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

 

  1. pártoló taggá minősítéssel,

  2. kilépéssel,

  3. törléssel,

  4. kizárással,

  5. a tag halálával.

 

2. A kilépést a helyi szervezet elnökénél – ennek hiányában az Országos Elnökségnél írásban kell bejelenteni. Ha kilépés a helyi szervezet elnökénél lett benyújtva, akkor a helyi szervezet elnöke 8 napon belül köteles a kilépésről szóló dokumentumot az Országos Elnökségnek továbbítani. A kilépés a kilépni kívánó tag írásbeli bejelentésével, elfogadó határozat nélkül hatályos.

 

3. Törléssel szűnik meg annak a tagnak a tagsági viszonya, aki tagdíjat három hónapig nem fizet, és tagdíjhátralékát az írásbeli felszólítástól számított 30 napon belül sem egyenlíti ki. A törlésről a helyi szervezet elnöksége külön formális határozat nélkül határoz, és arról a tagot és a párt Országos Elnökségét 8 napon belül írásban értesíti.

 

 

 

 

 

12. §

 

Kizárás

 

 

 

1. Kizárásnak csak az Alapszabályban meghatározott ok, és a Fegyelmi és Etikai Szabályzatban meghatározott eljárás lefolytatása esetén van helye.

 

2. A pártból ki kell zárni azt a tagot, aki a párt érdekeivel ellentétesen cselekszik, vagy bűncselekmény elkövetése miatt jogerős büntető bírósági ítélet hatálya alatt áll. A kizárásról a Fegyelmi és Etikai Bizottság hoz döntést.

 

 

 

13.§

 

 

 

A pártoló tagság megszűnésére a tagsági viszony megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

III. FEJEZET

 

 

 

A párt szervezeti felépítése

 

 

 

A párt szervezetei

 

 

 

14.§

 

 

 

1. A párt

 

 

 

  1. helyi/kerületi,

  2. megyei/fővárosi, és

  3. országos szinten épül fel.

 

2. A helyi szervezetek a helyi szervezethez tartozó párttagokból és a helyi szervezet tisztségviselőiből állnak.

 

3. A megyei szervezet a megyei küldöttgyűlésből és a megyei szinten választott testületekből és tisztségviselőkből áll.

 

4. Az országos szervezet választott országos illetőségű testületi szervekből és tisztségviselőkből áll.

 

5. A helyi szervezetet a helyi szervezet vezetője, a megyei szervezetet a párt megyei vezetője, az országos szervezetet a párt országos elnöke képviseli, ennek hiányában a párt képviseletére és jegyzésére jogosult személy.

 

 

 

 

 

A párt politikai testületi szervei

 

 

 

15. §

 

 

 

1. A párt szervezeti alapegységének, a helyi szervezetnek a legfőbb szerve: a helyi szervezet taggyűlése testületi formában működik (a továbbiakban taggyűlés).

 

2., A párt választott politikai testületi szervei:

 

  1. a párt legfőbb szerve az Országos Küldöttgyűlés,

  2. a megyei szervezet legfőbb szerve a Megyei/Fővárosi Küldöttgyűlés,

  3. az Országos Elnökség,

  4. a Megyei Elnökök Országos Gyűlése

 

 

 

 

 

A párt egyéb választott testületi szervei

 

 

 

16. §

 

 

 

1. Az Országos Elnökség mellett Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság működik.

 

2. Konkrét fegyelmi és etikai ügyekben az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság háromtagú tanácsban jár el.

 

3. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság ügyel arra, hogy a párt tagjai és tisztségviselői kötelezettségeiket teljesítsék: a kötelezettségek megszegésének alapos gyanúja esetén lefolytatja a fegyelmi eljárást.

 

 

 

 

 

17.§

 

 

 

A párt gazdálkodásának szabályszerűségére, a költségvetés megtartására az Országos Küldöttgyűlés mellett működő Országos Számvizsgáló Bizottság ügyel.

 

 

 

 

 

Szakbizottságok, elnöki tanácsadó testületek

 

 

 

18.§

 

 

 

1. A magasabb szintű választott szervek hatékony működését szakbizottságok segítik.

 

2. Az Országos Elnök munkájának segítéséhez tanácsadó testületeket hív életre. A testület tagjait az Országos Elnök nevezi ki, feladataikat is ő határozza meg.

 

 

 

 

 

Hatáskörök

 

 

 

19.§

 

 

 

1. A párt szerveinek és tisztségviselőinek jogait és kötelességeit az Alapszabály állapítja meg, és a párt különböző szabályzatai, továbbá konkrét párthatározatok részletezik.

 

2. A helyi szervezetek és tisztségviselőik illetékessége az adott településre vagy kerületre, a megyei szervek és tisztségviselők illetékessége a megyére, az országos szervek és tisztségviselőik illetékessége az ország egész területére kiterjed.

 

 

 

 

 

20.§

 

 

 

1. A párt egyes szervezetei, szervei vagy tisztségviselői közötti hatásköri vagy illetékességi vitában az Országos Elnökség dönt.

 

2. A helyi szervezetek és tisztségviselői működését az Országos Elnökség, a megyei szervezetek testületeinek és tisztségviselőinek működését a párt Országos Elnöke indokolt határozattal felfüggesztheti, a tagokat lemondásra szólíthatja fel, ha törvénysértő, Alapszabályt sértő vagy a párt politikájával ellentétes, vagy azt súlyosan sértő tevékenységet folytatnak.

 

 

 

 

 

IV. FEJEZET

 

 

 

A párt tisztségviselői

 

 

 

21. §

 

 

 

1. A párt tisztségviselőinek minősülnek azok a párttagok, akik párttisztségeket töltenek be.

 

2. Párttisztségeket töltenek be:

 

  1. a párt Országos Elnöke,

  2. az Országos Elnökség tagjai,

  3. a Megyei Elnökök Országos Gyűlésének a tagjai,

  4. az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke és tagjai,

  5. az Országos Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai,

  6. a helyi szervezet Elnöke.

 

2. Nem lehet a párt tisztségviselője, aki büntetett előéletű, jogerős bírósági ítélet és/vagy közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

 

 

 

 

 

A tisztségviselők kötelezettségei

 

 

 

22. §

 

 

 

A párt tisztségviselője feladatait köteles lelkiismeretesen teljesíteni, a hatáskörébe tartozó jogok rendeltetésszerű gyakorlása kötelessége. A rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége nem zárja ki a méltányosság alkalmazásának lehetőségét.

 

 

 

 

 

V. FEJEZET

 

 

 

A párt politikai testületi szerveinek működése

 

 

 

Az ülés összehívása és előkészítése

 

 

 

23.§

 

 

 

1. A 23. § rendelkezései a párt minden választott testületi ülésére érvényesek. Az ülés összehívására a választott testület elnöke, annak hiányában az Országos Elnökség által kijelölt tag jogosult.

 

2. Az ülés összehívására jogosult tisztségviselő az ülést az ülés helyének és időpontjának, valamint napirendi pontjainak egyidejű közlésével hívja össze az ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal a testület tagjainak megküldött, postára adott küldeményben, írásbeli meghívó formájában. Amennyiben a meghívóban szereplő időpontban az ülés határozatképtelen, a meghívóban szereplő helyszínen az eredetileg kitűzött időponthoz képest egy órával később, változatlan napirendi pontokkal megismételt ülést lehet tartani, amely megismételt ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Erre a körülményre a kiküldött írásbeli meghívóban utalni kell.

 

3. Ha az Alapszabály vagy más szabályzat másképp nem rendelkezik, az ülés összehívására a testület vezetője/elnöke jogosult. Az ülést 8 napon túli, de 30 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha a testület tagjainak legalább egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja /1989.évi II . tv IV. fejezet 11.§ (2)/.

 

4. A testület ülését az Alapszabályban rögzített eltérő rendelkezések kivételével az ülés előtt legalább 8 nappal postára adott értesítéssel kell összehívni.

 

5. Ha a testület elnöke önhibájából vagy önhibáján kívül az ülést tartósan /30 nap/ – az Alapszabályban rögzített időpontokhoz képest – nem hívja össze, az ülés összehívására az Országos Elnökség által kijelölt tag jogosult és köteles.

 

 

 

 

 

Az ülés határozatképessége

 

 

 

24. §

 

 

 

1. Az ülés megnyitása előtt meg kell állapítani az ülés határozatképességét. Az ülés akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a tagok több mint a fele jelen van. A jelenlét megállapítása a taglista alapján készített jelenléti ív aláírásával történik, mely jelenléti ívnek tartalmaznia kell a jelenlévő személy nevét, lakcímét és aláírását.

 

2. Ha az ülés az összehívás időpontjában határozatképtelen, akkor a megismételt ülés helyszínén, az ülés ugyanazon a napon az eredeti időponthoz képest egy órával későbbi időpontban megtartandó, mely ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

 

 

 

 

Az ülés megnyitása

 

 

 

25.§

 

 

 

1. Az ülés megnyitásakor a testületnek döntenie kell a napirendről; a meghívóban szereplő napirend kiegészítésére a testület bármely tagja indítványt tehet.

 

2. A testület ülése zárt, kivéve, ha a testület másként határoz.

 

3. A testület, a testület elnöksége vagy elnöke az ülésre tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.

 

 

 

 

 

Az ülés jegyzőkönyve

 

 

 

26.§

 

 

 

1. A testületi szervek ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

 

  1. a szervezet megnevezése,

  2. az ülés helye és ideje,

  3. az ülés megnyitásának ideje,

  4. zárt, illetve nyílt ülésre utalás,

  5. a jelenlévők száma,

  6. a testület határozatképessége,

  7. az ülést vezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő neve,

  8. a megtárgyalt napirend és az egyes hozzászólások rövid tartalma,

  9. a meghozott határozatok, a szavazás módja és aránya,

  10. az ülés bezárásának ideje,

  11. az ülést vezető elnök, jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők aláírása,

  12. a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenléti ív.

 

2. A testületi szervek üléseikről jogosultak csak jegyzőkönyvi kivonatot készíteni, amely csak a határozatokat és az azokra leadott szavazatok számát tartalmazza.

 

3. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet bizalmas iratként kell kezelni.

 

 

 

 

 

Az ülés vezetése

 

 

 

27.§

 

 

 

A párt testületi szerveinek ülését az elnök, vagy a testületnek az elnök által jegyzőkönyvben rögzített más tisztségviselője vagy tagja vezeti (ülést vezető elnök). Alakuló vagy tisztújító ülésen a testület az ülést vezető elnököt – bármely tagjának javaslatára – tagjai közül nyílt szavazással választja. A 23. § 5. esetében az ülést az összehívásra jogosult személy vagy a testületnek az általa jegyzőkönyvben megbízott más tisztségviselője vagy tagja vezeti.

 

 

 

Felszólalások az ülésen

 

 

 

28.§

 

 

 

1. Az egyes napirendi pontok vitájában felszólalásra az ülést vezető elnök adja meg a szót

 

2. Az ülést vezető elnök a felszólalótól a szót megvonhatja, ha a felszólalás előre megállapított időtartama lejárt, a felszólaló figyelmeztetés ellenére a napirendtől eltér, vagy az ülés rendjét felszólalásával súlyosan megzavarja.

 

 

 

 

 

Szavazás

 

 

 

29. §

 

 

 

1. A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel vagy szavazókártya felmutatásával történik. Titkos a szavazás személyi kérdések eldöntésénél, valamint ha a titkos szavazást a testület jelenlévő tagjainak a harmada kéri.

 

2. A nyílt szavazás eredményének megállapításánál külön-külön számszerűen kell megállapítani az „igen”, a „nem”, a „tartózkodás” szavazatokat.

 

3. Nyílt szavazásnál a határozati javaslat elfogadását illetve elvetését csak abban az esetben lehet a szavazatok megszámlálása nélkül megállapítani, ha az „igen” illetve a „nem” szavazatok láthatóan túlnyomó többségben vannak, és a szavazatok megszámlálását senki sem kéri. Ebben az esetben is külön-külön nyilatkoztatni kell a testületet arra, ki szavaz a határozat mellett, ki szavaz a határozat ellen és ki tartózkodik. A határozat megállapításának erre a módjára a „látható többség” megjelöléssel a jegyzőkönyvben hivatkozni kell.

 

 

 

 

 

A határozat

 

 

 

30. §

 

 

 

A határozatot a testület a jelenlévő tagjai több mint felének „igen” szavazatával hozza meg, a határozatot az ülést levezető elnök hirdeti ki.

 

 

 

 

 

VI. FEJEZET

 

A párton belüli választások

 

 

 

A választott tisztségek időtartama

 

 

 

31. §

 

 

 

1. A párt tisztségviselőit és választott testületeinek tagjait 2014. december 31. napjáig kell választani. Megválasztásuk legfeljebb a tisztségviselők választására összehívott választó testületi ülés napjáig tart.

 

2. A testület tagjait egyszerre kell megválasztani. Ha a testület valamely tagjának megbízatása az 1. bekezdésben megadott időpontnál előbb szűnik meg, a helyette választott tag megbízatása a testület többi tagja megbízatása megszűnésével egyidejűleg szűnik meg.

 

 

 

 

 

Választási eljárás

 

 

 

32. §

 

 

 

1. A helyi szervezet kötelezően elnököt választ, de választhat alelnököt és egyéb helyi vezetőségi tagokat is

 

2. Az adott országgyűlési kerületen belüli helyi szerveztetek két-két küldöttet delegálnak saját soraikból a Megyei Küldöttgyűlésbe és az Országos Küldöttgyűlésbe.

 

 

 

 

 

A jelölés

 

 

 

33. §

 

 

 

1. A jelölést a 32. § 1. és 2. bekezdés szerinti választó testület által választott 3–5 tagú jelölőbizottság végzi.

 

2. A jelölőbizottság a választó testületben a személyekre elhangzott javaslatok alapján a jelölés sorrendjében állítja össze a jelölt listát.

 

3. A választó ülésen a testület bármely tagja közvetlenül ajánlhat jelölteket.

 

4. A jelölőlistára az a személy kerülhet, aki

 

  1. nyilatkozik, hogy a jelölést elfogadja, és nem áll fenn vele szemben kizáró ok, amennyiben

  2. jelölőlistára való felvételéről a választó testület jelen lévő tagjainak egyharmada igen szavazattal szavazott.

 

5. A listásjelölésnél legalább eggyel több személyt kell jelölni, mint a megválasztandók száma.

 

 

 

 

 

A szavazás előkészítése

 

 

 

34. §

 

 

 

1. A választó testület a választás előtt 3–5 tagú Szavazatszedő és Szavazatszámláló Bizottságot választ. A Szavazatszedő és Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehetnek tagjai a jelöltek vagy hozzátartozóik.

 

2-. A választásokat nevesített tisztségviselők esetén egyéni választással, testületi tagok esetén általában listás választással kell lebonyolítani.

 

 

 

 

 

Az egyéni választás

 

 

 

35.§

 

 

 

1. Egyéni választásnál – ha egynél több jelölt van – szavazásra azokat a jelölteket kell bocsátani, akikről a 33. § 4. bekezdésének megfelelően a jelölőlistára felkerültek. A választás egy vagy kétfordulós.

 

2. Többes jelölésnél mandátumhoz az első fordulóban az a jelölt jut, aki megkapja a jelenlévők szavazatainak több mint a felét. Ha nincs ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóba az a két jelölt jut, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. A második fordulóban az szerez mandátumot, aki több szavazatot kap.

 

3. Ha az egyéni választásnál csak egy név került fel a jelölőlistára, akkor a választás csak egy fordulóban történik és mandátumhoz a jelölt akkor jut, ha megkapja a szavazatoknak több mint a felét. Ha a jelölt nem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét, akkor meg kell kísérelni másik jelölt állítását is és ezt követően 35.§ (2) szerint kell folytatni az eljárást.

 

 

 

 

 

 

 

A listás választás

 

 

 

36. §

 

 

 

1. Testületek választásánál listás választást is lehet alkalmazni. Listáról megválasztottaknak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták.

 

2. Nem tekinthető megválasztottnak a listáról az, aki a jelenlévő választásra jogosultak szavazatának egyharmadánál kevesebb szavazatot kapott. Ebben az esetben a még szóba jöhető jelöltek részvételével második választási fordulót kell tartani.

 

 

 

VII. FEJEZET

 

 

 

A helyi szervezetek

 

 

 

37. §

 

 

 

A párt helyi szervezete megalakítható minden önálló önkormányzattal rendelkező településen és városi kerületben, ha az alakuló ülésen a településen vagy a kerületben lakó vagy dolgozó legalább 10 párttag kinyilvánítja erre vonatkozó szándékát. A helyi szervezet nem önálló jogi személy.

 

 

 

 

 

38.§

 

 

 

A helyi szervezet a tagok összességét képező taggyűlésből áll, vezetője a taggyűlés által megválasztott elnök, aki legalább havonta összehívja a helyi szervezet gyűlését.

 

 

 

 

 

A helyi szervezet hatásköre

 

 

 

39. §

 

 

 

A helyi szervezet hatásköre:

 

  1. a párt helyi szervezése,

  2. a párt politikájának megjelenítése és képviselete helyben,

  3. részvétel a helyi közéletben,

  4. javaslatok, vélemények előterjesztése a párt országos és megyei politikájára és tisztségviselőire,

  5. polgármester-jelölt, helyi önkormányzati képviselő-jelöltek állítása,

  6. az általa jelölt és megválasztott polgármesterek és képviselők beszámoltatása.

 

 

 

 

 

A helyi szervezet működése

 

 

 

40. §

 

 

 

A helyi szervezetek testületeinek a működésére a jelen Alapszabályban az országos testületekre és tisztségviselőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók, értelemszerűen a következő kikötéssel:

 

  1. a helyi szervezetek a párt céljait messzemenően betartva, a vonatkozó jogszabályok, belső szabályzatok és utasítások szerint kötelesek működni,

  2. az Országos Elnökség vétójoga van a helyi szervezet és tisztségviselői olyan döntéseivel szemben, amelyek ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal, a párt céljával vagy az országos testületek döntésével. A bejelentett vétó esetén a döntést semmisnek kell tekinteni,

  3. a helyi szervezet köteles végrehajtani az Országos Elnökség döntéseit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A helyi szervezet alapítása

 

 

 

41. §

 

 

 

1. A helyi szervezet alapításához az adott településen/városi kerületben lakó vagy ott dolgozó 10 (tíz) belépni kívánó tag írásbeli alapító nyilatkozata szükséges.

 

2. Az alapító nyilatkozat egy példányát a párt Országos Elnökségének előzetes hozzájárulás céljából el kell küldeni. Az alapítást elfogadó vagy megtagadó nyilatkozatot a párt Országos Elnöksége 15 nap alatt megküldi az alakuló helyi szervezet tagságának. Hozzájárulás hiányában a helyi szervezet megalakítása nem tekinthető jogszerűnek.

 

3. A helyi szervezet a megalakulásának az Országos Elnöksége részéről történő jóváhagyását követően kezdheti meg a működését és használhatja a párt elnevezését, jelvényét és a helyi szervezet bélyegzőjét.

 

4. A szervezet alapításának tudomásulvétele után alakuló taggyűlést kell tartani, melyen meg kell választani a helyi szervezet vezetőségét, tisztségviselőit.

 

5. Az alakuló taggyűlés jegyzőkönyvét 8 napon belül meg kell küldeni a párt országos központjába regisztrálás céljából.

 

 

 

 

 

A helyi szervezet megszűnése

 

 

 

42. §

 

 

 

1. A helyi szervezet megszűnhet:

 

  1. egyesüléssel,

  2. feloszlással,

  3. megszüntetéssel.

 

 

 

2. A megszűnést az Országos Elnökség mondja ki.

 

3. A feloszlást a helyi szervezet bejegyzett tagságának kétharmados többsége taggyűlésen mondhatja ki.

 

4. Az Országos Elnökség azt a helyi szervezetet, amely a párt Alapszabályával, egyéb szabályzataival, politikai céljaival ellentétesen tevékenykedik, felfüggesztheti. A felfüggesztés hatálytalanításáról a lefolytatott vizsgálat alapján az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság dönt. E döntés ellen további jogorvoslati lehetőség nincs.

 

 

 

 

 

VIII. FEJEZET

 

 

 

A megyei/fővárosi (továbbiakban: megyei) szervek

 

 

 

A Megyei Küldöttgyűlése (MKGY) és hatásköre

 

 

 

43. §

 

 

 

1. Az adott országgyűlési választókerülethez tartozó helyi szervezetek soraikból két fő választókerületi küldöttet választanak. A megyén belüli országgyűlési választókerületenként delegált két-két fő küldött alkotja a Megyei Küldöttgyűlést. Az egyes tagok jogaikat az általuk megválasztott választókerületi küldötteken keresztül gyakorolják.

 

2. A Megyei Küldöttgyűlés minden határozatát a jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. A Megyei Küldöttgyűlésnek a határozatai az adott megyében a párt helyi szervezeteire nézve kötelező érvényűek, amennyiben azokat nem semmisíti meg az Országos Elnökség. A Megyei Küldöttgyűlés alakuló ülésén megyei elnököt és legalább egy alelnököt választ.

 

3. A Megyei Küldöttgyűlésnek az elnöke köteles a napirend közlésével legalább kéthavonta összehívni az MKGY ülését. Ugyancsak köteles összehívni az értekezletet, ha ezt az MKGY tagjainak egyharmada kéri a napirend feltüntetésével.

 

4. A MKGY ülését az MKGY elnöke vagy az általa kijelölt és írásbeli felhatalmazással rendelkező tag vezeti.

 

5. Az MKGY határozatairól 8 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével kell értesíteni az Országos Elnökséget.

 

6. Az MKGY az adott megyében irányítja a megyéhez tartozó alapszervezeteket.

 

7. Az MKGY dönt a megyei listák összeállításáról.

 

 

 

 

 

 

 

IX. FEJEZET

 

 

 

A központi szervek

 

 

 

 

 

Alakuló Taggyűlés

 

 

 

44. §

 

Az Alakuló Taggyűlés megválasztja a párt Országos Elnökségét, ezen belül az Országos Elnököt, az Országos Alelnököt és az Országos Elnökség öt további tagját, valamint a párt képviselőjét. Az Alakuló Taggyűlés döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

 

 

 

 

 

Országos Küldöttgyűlés (OKGY)

 

 

 

45.§

 

 

 

1. Az Országos Küldöttgyűlés tagja a mindenkor érvényes választási törvény szerinti országgyűlési választókerületenként delegált két fő.

 

2. Az Országos Küldöttgyűlés a párt legfelsőbb döntéshozó politikai szerve, amely a jogait az Országos Elnökségen keresztül gyakorolja.

 

3. Valamennyi megválasztott küldött jogosult arra, hogy a Országos Küldöttgyűlésen részt vegyen, hozzászóljon, indítványt tegyen, válasszon és választható legyen.

 

4. Az Országos Küldöttgyűlést a napirend közlésével évente kell összehívni.

 

5. Az Országos Küldöttgyűlést a párt elnöke, annak hiányában a párt jegyzésére és képviseletére jogosult személy hívja össze, aki javaslatot tesz a Küldöttgyűlés napirendjére.

 

6. Az Országos Küldöttgyűlésen kizárólag az a küldött vehet részt szavazati joggal, aki a Küldöttgyűlés helyszínén regisztráltatja magát, a jelenléti ívet nevével, lakcímével ellátva aláírja.

 

7. Az Országos Küldöttgyűlés üléseit a párt elnöke vagy az általa kijelölt, jegyzőkönyvben rögzített testületi tag vezeti, kivéve az alakuló ülést.

 

8. A Küldöttgyűlésre szóló meghívókat legkésőbb 8 nappal a Küldöttgyűlés időpontját megelőzően ki kell küldeni a résztvevőknek.

 

9. Rendkívüli Küldöttgyűlést a párt Elnöke bármikor összehívhat, illetve köteles összehívni, amennyiben azt az Országos Küldöttgyűlés tagjainak az egyharmada a napirend feltüntetésével írásban kéri.

 

 

 

 

 

Az Országos Küldöttgyűlés hatásköre

 

 

 

46. §

 

 

 

Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:

 

 

 

  1. a párt választási programjának elfogadása,

  2. döntés a párt egyesülése vagy feloszlása kérdésében,

  3. 2010. december 31-e után az Országos Elnök, az Országos Alelnök és az Országos Elnökség tagjainak a megválasztása.

 

 

 

 

 

 

 

A Megyei Elnökök Országos Gyűlése (MEOGY)

 

 

 

47. §

 

 

 

1. A Megyei Elnökök Országos Gyűlése a párt legfőbb választott döntéshozó, politikai és ellenőrző testületi szerve.

 

2. A Megyei Elnökök Országos Gyűlésének a tagjai:

 

a) a taggyűlés által közvetlenül megválasztott Országos Elnök, Alelnök és az Országos Elnökség tagjai.

 

b) a Megyei Elnökök.

 

3. A Megyei Elnökök Országos Gyűlését a párt Országos Elnöke hívja össze és irányítja. Köteles összehívni a párt elnöke a MEOGY gyűlését, ha ezt az MEOGY tagjainak az egyharmada kéri a napirend feltüntetésével.

 

4. A Megyei Elnökök Országos Gyűlése legalább kéthavonta ülésezik.

 

 

 

 

 

A Megyei Elnökök Országos Gyűlésének a hatásköre

 

 

 

48. §

 

 

 

1. A Megyei Elnökök Országos Gyűlésének kizárólagos hatásköre:

 

  1. a párt rövid-, közép- és hosszútávú programjának és stratégiájának az elfogadása,

  2. koalíciós és pártszövetségi kérdések eldöntése,

  3. az Alapszabály elfogadása és módosítása,

  4. az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság és az Országos Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása,

  5. az Alapszabály 59. § szerinti jóváhagyás, ,

  6. az országgyűlési képviselőválasztásokra a párt egyéni képviselőjelöltjeinek a jelölése és elfogadása,

  7. a párt évi költségvetésének az elfogadása,

  8. döntés az Országos Számvizsgáló Bizottság beszámolója tárgyában.

 

2. A Megyei Elnökök Országos Gyűlésének a hatásköre a párt minden olyan megyei jellegű ügyére kiterjed, ami nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe.

 

3. A testület kizárólagos hatáskörébe tartozó határozatainak meghozatalánál a testület tagjai több mint a felének igen szavazata szükséges.

 

 

 

 

 

Az Országos Elnökség

 

 

 

49. §

 

 

 

1. Az Országos Elnökség a párt legfőbb folyamatosan működő végrehajtó, döntéshozó, képviseleti, vezető és felügyeleti szerve.

 

2. Az Országos Elnökség 7 tagból áll. Tagjai:

 

a) a párt Elnöke,

 

b) a párt Alelnöke,

 

c) az Országos Elnökség 5 tagja.

 

3. Az országos elnökség döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

 

4. Az Országos Elnökség döntéseiről, munkájáról, intézkedéseiről a következő Megyei Elnökök Országos Gyűlésén beszámol.

 

 

 

 

 

Az Országos Elnökség választása

 

 

 

50. §

 

 

 

Az Országos Elnökség tagjait az Alakuló Taggyűlés 2010. december 31. napjáig választja meg.

 

 

 

 

 

Az Országos Elnökség hatásköre

 

 

 

51. §

 

 

 

Az Országos Elnökség hatásköre, feladatai:

 

  1. az Megyei Elnökök Országos Gyűlése határozatainak végrehajtása,

  2. a párt rövid és hosszú távú stratégiájának kidolgozása, illetve kidolgoztatása,

  3. napi politikai ügyekben való állásfoglalás, határozatok kiadása,

  4. kapcsolattartás és tárgyalás kormányzati szervekkel, más pártokkal, külföldi szervezetekkel,

  5. személyi javaslatok előkészítése,

  6. vétójog a tagnyilvántartásba történő regisztrálás ellen,

  7. a tagfelvételekben megengedő és elutasító döntések meghozatala,

  8. a párt sajtójának irányítása,

  9. kapcsolattartás társadalmi szervezetekkel,

  10. döntés mindazokban az ügyekben, melyek nem tartoznak a Taggyűlés és a Megyei Elnökök Országos Gyűlése kizárólagos hatáskörébe,

  11. döntés mindazon ügyekben, amelyet a párt tisztségviselői vagy szervezetei az Elnökség elé terjesztenek, illetve, amelyet az Elnökség saját hatáskörébe von, kivéve azokat az eseteket, amelyek a Taggyűlés vagy az Megyei Elnökök Országos Gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartoznak.

 

 

 

 

 

Az Országos Elnökség működése

 

 

 

52. §

 

 

 

1. Az Országos Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. Az üléseket a párt Elnöke hívja össze úgy, hogy az ülésre szóló, napirendet is tartalmazó meghívót a testület minden tagja legalább az ülés előtt 3 nappal megkapja.

 

2. Az elnök – az 52.§ (1)-ben szereplő határidő figyelmen kívül hagyásával –rendkívüli ülést is összehívhat, amely akkor határozatképes, ha a testület minden tagja jelen van.

 

3. Az Országos Elnökség üléseire tanácskozási joggal meghívható a párt bármely szervének képviselője vagy tagja.

 

4. Az Országos Elnökség üléseit az elnök vagy az általa megbízott elnökségi tag vezeti.

 

5. Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van.

 

6. Az Elnökség a határozatait egyszerű többséggel hozza meg.

 

 

 

 

 

Az elnök

 

 

 

53. §

 

 

 

Az elnök hatásköre:

 

  1. politikailag és jogilag egy személyben képviseli a pártot,

  2. képviseli a párt Országos Elnökségét és a párt központi szervezetét,

  3. irányítja a párt működését,

  4. a párt Országos Elnöksége nevében aláírási jogot gyakorol,

  5. az Megyei Elnökök Országos Gyűlése által meghatározott összeghatárig utalványozási joggal bír,

  6. összehívja az Elnökséget és vezeti az ülést,

  7. gyakorolja a 23. § 5. bekezdésben meghatározott jogait és kötelezettségeit

  8. szervezi és irányítja az Országos Elnökség munkáját,

  9. összehívja a Taggyűlést és elnököl az ülésen,

  10. meghatározója a párt politikai irányvonalának,

  11. gondoskodik a párt törvényes gazdálkodásáról,

  12. országgyűlési és Európa parlamenti választásokkor összeállítja a párt országos listáját,

  13. vétójoggal bír az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek személyére, valamint országgyűlési választások alkalmával a megyei listák összetételére és sorrendjére vonatkozóan,

  14. képviseli a pártot más szervekkel és személyekkel szemben,

  15. a sajtó részére tájékoztatást ad bármely politikai és egyéb kérdésben,

  16. irányítja a párt országos kampányait,

  17. gondoskodik az Országos Elnökség határozatainak végrehajtásáról,

  18. munkáltatói jogot gyakorol a párt alkalmazottai felett.

  19. gyakorolja a megyei szervezetek működése vagy tisztségviselőjük tevékenysége felfüggesztésének a jogát a 20.§ 2. bekezdésben foglaltak alapján,

  20. beszámoltatja az országos bizottságokat, a párt tisztségviselőit, a megyei szervezetek vezetőit.

 

2. A párt Elnökének hatásköre, döntési jogosultsága a párt minden olyan ügyére, kérdésére kiterjed, ami nem tartozik más testületi szervezet hatáskörébe.

 

3. Az Elnök az Országos Küldöttgyűlésnek és a Megyei Elnökök Országos Gyűlésének számol be.

 

 

 

 

 

 

 

X. FEJEZET

 

 

 

A párt hatékony működését elősegítő szervezetek

 

 

 

54. §

 

 

 

A párt választott szerveit munkájukban szakértői szervek és tanácsadó testületek segítik. A szakértői és tanácsadó testületek maguk döntenek működési rendjükről. A testületek tagjait az illetékes szintű elnök nevezi ki.

 

 

 

 

 

XI. FEJEZET

 

 

 

Az ellenőrzés szervei

 

 

 

Országos Számvizsgáló Bizottság

 

 

 

55. §

 

 

 

Az Országos Számvizsgáló Bizottság ügyel arra, hogy a párt egész szervezetében a párt gazdálkodása szabályszerűen történjék, a párt vagyonát gondosan és takarékosan kezeljék, a költségvetéseket megtartsák.

 

 

 

56. §

 

 

 

1. Az Országos Számvizsgáló Bizottság 3 tagját és 2 póttagját a Megyei Elnökök Országos gyűlése választja 2 évre.

 

2. Az Országos Számvizsgáló Bizottságnak nem lehet tagja a párt országos elnöke, az Országos Elnökségnek a tagja.

 

3. Az Országos Számvizsgáló Bizottság tagjai közül saját maga választja meg elnökét.

 

4. Az Országos Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az Országos Elnökség hagy jóvá. Az ügyrend a jóváhagyással lép életbe.

 

5. A Számvizsgáló Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van, határozatát szótöbbséggel hozza.

 

6. Országos Számvizsgáló Bizottság a párt pénzügyi és gazdálkodási helyzetéről, az éves terv szerint lefolytatott ellenőrzéseiről évente beszámol a Megyei Elnökök Országos Gyűlésének.

 

7. Az Országos Számvizsgáló Bizottság tevékenységét a Törvény előírásainak megfelelően végzi.

 

8. Az Országos Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, az ülésre a bizottság elnöke írásban hívja meg a bizottság tagjait.

 

 

 

 

 

Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság

 

(OFEB)

 

57. §

 

 

 

1. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság ügyel arra, hogy a párt egész szervezetében a párttagok és a tisztségviselők kötelezettségeiket teljesítsék: a kötelezettségek vétkes megszegése esetén első fokon lefolytatják a fegyelmi eljárást.

 

2. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság 3 tagját és 2 póttagját az Országos Elnökség választja 2 évi időtartamra.

 

3. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottságnak nem lehet tagja a párt országos elnöke, az Országos Elnökségnek tagja, a Megyei Elnökök Országos Gyűlésének a tagja, vagy a párt alkalmazottja.

 

4. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai közül saját maga választja meg elnökét.

 

5. Az Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság a párt fegyelmi és etikai helyzetéről, a lefolytatott fegyelmi és etikai eljárásokról, tapasztalatairól évente beszámol a Megyei Elnökök Országos Gyűlésének.

 

6. A OFEB ügyrendjét a fegyelmi-etikai szabályzat tartalmazza, amelyet az Országos Elnökség hagy jóvá, s amely jóváhagyással lép életbe.

 

 

 

 

 

A párt képviselete

 

 

 

58. §

 

A párt jegyzésére és képviseletére jogosult személy: Frenkel Attila, 1122 Budapest, Csaba u. 7/b. szám alatti lakos.

 

 

 

 

 

A párt vagyona, gazdálkodása

 

 

 

59. §

 

 

 

1. A párt vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából, a pártnak a Ptv. 6.§-ában meghatározott gazdálkodó tevékenységéből, illetőleg a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.

 

2. A tagdíj fizetésének módját és mértékét az Országos Elnökség határozza meg.

 

3. A párt éves költségvetés alapján gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

 

4. Ha a párt jogutódlással szűnik meg, vagyona a jogutód párt tulajdonába kerül.

 

5. Szétválás, kiválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a Megyei Elnökök Országos Gyűlése határozza meg.

 

6. Ha a párt jogutódlás nélkül szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát más hasonló tevékenységet folytató társadalmi szervezetnek kell átadni. Az átadásról a párt felszámolását végző személy gondoskodik.

 

7. A párt bankszámlája felett a párt országos Elnöke, ennek hiányában a párt jegyzésére és képviseletére jogosult személy, és az Országos Elnökség által kijelölt további egy személy együttesen jogosultak.

 

8. A párt működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti könyvelést kell vezetni. Az üzletév végével az elnökség a párt gazdálkodásáról a Megyei Elnökök Országos Gyűlése számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

 

 

 

 

 

XII. FEJEZET

 

A párt részvétele az államszervezet működésében

 

 

 

60. §

 

 

 

 

 

1. A párt a célkitűzéseit elsősorban azzal kívánja elérni, hogy országgyűlési képviselőcsoportja, megyei közgyűlési és önkormányzati képviselő csoportjai, az állami és az önkormányzati tisztségeket betöltő tagjai tevékenységével részt vesz az államszervezet működésében.

 

2. A pártnak az államszervezet működésében közvetlenül részt vevő tagjainak és tisztségviselőinek tevékenységük során be kell tartaniuk a párt célkitűzéseit és értékeit.

 

 

 

 

 

XIII. FEJEZET

 

 

 

Vegyes rendelkezések

 

 

 

61. §

 

 

 

Az Országos Elnökség a párt szervezetének és működésének egyes részterületeire vonatkozó más szabályzatokat is alkothat.

 

 

 

 

 

Értelmező rendelkezések

 

 

 

62. §

 

 

 

1. A párt tevékenysége a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

 

2. A tagoknak az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Magyar Polgári Törvénykönyv és a pártokról szóló 1989. évi XXXIII. tv. rendelkezései, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 

3- A tagoknak, a pártoló tagoknak a párttagsággal összefüggő, egymás közötti, valamint a tagok, a pártoló tagok és a párt közötti perekben, jogvitákban a párt székhelye szerint illetékes bíróságnak van kizárólagos illetékessége a döntéshozatalban.

 

 

 

Hatálybalépés

 

 

 

63. §

 

 

 

1. Ez az Alapszabály az elfogadás napján lép hatályba.

 

2. Az Alapszabályt az elfogadástól számított 30 napon belül meg kell küldeni valamennyi testületi tagnak, valamint a helyi szervezetek vezetőinek. A küldés módja az e-maillel rendelkezők részére elektronikus úton, ezek hiányában posta útján történik.

 

3. A párt egyéb határozatait azok elfogadását követő 8 napon belül meg kell küldeni a Megyei Elnökök Országos Gyűlése tagjainak.

 

 

 

Ezt az Alapszabályt a „Magyarok Magyarországért Párt" OMEGY gyűlése 2013. június 18. napján megtartott ülésen fogadta el.

 

 

 

 

 

Budapest, 2013. június 18.

 

 

 

 

 

a párt képviselője